Pár napja összesen 29 év börtönre ítélték egy cigánycsalád tagjait és társaikat, mert megvertek egy srácot és közben büdös magyarozták. Azaz rasszista indítékból történt  a dolog. 2-4 évnyi börtönt kaptak a gonosztevők. Nos, meg vagyok nyugodva. Ezentúl tehát, ha lebüdöszsidóznak az utcán, én visszaszólok (vagy nem) és megvernek, arra számíthatok, hogy 2-4 év börtönt kap az elkövető, akkor is, ha nekem komoly bajom nem esik. 

A negyedik kérdés. Ezután felgyorsulok kicsit, hiszen már így is mintha kicsúsznék az időből. Na, nem mintha bármennyire is hinnék abban, hogy a kérdőívnek értelme volna..

4.) Vannak, akik azt javasolják, hogy azok a szülők, akik kiskorú gyermeket nevelnek, az új magyar alkotmány értelmében valamilyen módon gyakorolhassák gyermekük szavazati jogát. Ön mit gondol?

1- Az új magyar alkotmány szerint a kiskorú gyermeket nevelő szülők további szavazati jogot gyakorolhassanak a gyermekeik számának megfelelően.

2- Az új magyar alkotmány szerint a kiskorú gyermeket nevelő szülők további egy szavazati jogot kapjanak, függetlenül attól, hogy hány gyermek van a családban.

3- Az új magyar alkotmány szerint ne gyakorolhassanak további szavazati jogot a kiskorú gyermeket nevelő szülők vagy családok.

4- Nem tudom megítélni a kérdést.

A válaszom: 3-as

Indoklás:

A felvetést sokan eleve képtelenségként értékelik. A realitások talaján mozogva én is elutasító vagyok az ötlettel szemben, de nem azért, mert nem tudok elképzelni olyan helyzetet amiben a szavazati jogot a jelenlegitől eltérően értelmezhetnénk. Azzal tisztában vagyok, hogy gumicsontnak és a gyermekvállalás melletti elköteleződés újabb szimbolikus gesztusaként dobta be ezt az  - egyébként meglehetősen átgondolatlan, kiforratlan - ötletet Drága Kormányunk, de ha már itt van, kicsit beszéljünk róla.

A dolog néhány ponton hibádzik. Először is, az elképzelés szembe megy a jelenleg uralkodó, állampolgári jogokra vonatkozó felfogással, amely ezeket egyénhez kötöttnek és zömében átruházhatatlannak tartja.

Eljátszhatnánk persze a gondolattal, hogy az egyéni szavazati jog helyett közösségi szavazati jogokat vezessünk be,  de ez alapvetően borítaná fel a jelenlegi jogrendet. Azaz nagyon át kellene gondolni, hogyan épüljön fel a dolog, önállóan a gyerekek után járó szavazati jog csupán megbontaná és igazságtalanná tenné a rendszert, hiszen aki önhibáján kívül vagy egyszerűen csak életmódjából adódóan nem vagy nem „elég” gyereket vállal hátrányba kerül. Ez nem közösségi szavazati jogot, hanem valójában súlyozott szavazatokat jelent, hiszen nem egy közösség, hanem egy-egy személy, a szülő szavaz.  

Az a szemlélet, hogy a szavazatokon keresztül majd a gyerek érdekét érvényesíti a szülő, erősen hibádzik, hiszen vagy feltételezzük, hogy a gyerek tökéletesen tudja az érdekeit –vagy azt gondoljuk, hogy a szülő képes megítélni, mi jó a gyereknek. Előbbi esetben a gyermeknek kellene szavazati jogot kapnia, utóbbiban pedig akkor is így szavaz, ha csak egyetlen szavazati joga van, hiszen nem csak Mari néniként vagy Pista bácsiként, hanem szülőként is szavaz. Sőt, a szülő szerepet felteheteően legalább annyira figyelembe veszi, mint a saját egyéni érdekeit (ha egyáltalán elválasztható a kettő).  A több, erősebb szavazati jog ezen nem változtatna.

Amennyiben mégis plusz szavazati jogot adnánk, a mai logika szerint kénytelenek lennénk minden gyerek után egy-egy plusz szavazati jogot adni, hiszen minden korlátozás azt sugallja, hogy az első, második, harmadik gyerek értéke között különbség van. Minél hátrébb van a sorban a gyerek, annál kisebb értéke van, annál kevésbé teljes ember. Márpedig a gyerek teljes ember, csupán nem teljesen cselekvőképes állampolgár.

Ráadásul a választás és a választhatóság joga az önkormányzati és parlamenti választásokon együttjár.  Ha előbbit súlyozzuk, nem kellene az utóbbit is? Vajon hogyan lehetne a választhatóság jogát súlyozni a gyerekvállalással összefüggésben?

A szülők nagyon sok esetben ma is a gyermekeik helyett járnak el. Így van ez bármilyen jogi ügyben, 14 éves korig mindenképp, utána pedig korlátozottan. A gyerek helyett, vagy vele döntenek, ők vállalják a formális felelősséget a beiskolázásért, a gyerek érdekeinek és jogainak érvényesítéséért is. A részvétel ilyen módon ma is sok esetben a szülőn keresztül valósul meg, és egyáltalán nem biztos, hogy ebbe  a körbe a szavazati jogot is be kell vonni, hiszen a választás nem eredményez közvetlen hatást a gyermek életére, vagy legalábbis a szülő sem tudja jobban megítélni annak következményeit, mint gyermeke.