Eddig úgy tudtam, a tudomány érvekkel próbál cáfolni...

Néhány napja robbant ki a botrány, hogy Jeszenszky Géza milyen marhaságokat ír egyetemi jegyzetében. Történetesen azt állítja, hogy „Azért van, hogy olyan sok roma szellemileg leépült, mert a roma kultúrában megengedett, hogy testvérek, vagy unokatestvérek házasodjanak, vagy akár anélkül szexuális életet éljenek egymással”. Mivel ezt nem is cáfolta, a jegyzet megvizsgálása nélkül is elfogadhatjuk: valóban ezt állítja. Lett is nagy felháborodás. Mire Jeszenszky azt nyilatkozta, ő nem rasszista, hanem tanulmányokra alapozva írta ezt jegyzetében. Később a Népszabadság szerint azt mondta, egy walesi és amerikai szerző tanulmányára hivatkozott.

A Hallgatói Hálózat, kutatók és oktatók időközben kiadtak egy nyilatkozatot – amit nem sikerült megtalálni a neten, csupán a 168 óra idézi: „A nagykövet szombati, MTI-nek adott nyilatkozatában, ahelyett, hogy bocsánatot kért volna a magyarországi roma közösséget sértő kijelentéséért, azt írta: több tanulmány, szociológiai felmérés támasztja alá állítását. Alulírottak nem ismerünk olyan tudományosan megalapozott bizonyítékokat, amelyek ezt támasztanák alá. A Corvinus Egyetem tudományos közösség, amely nem fogadhat el a tudomány köntösébe öltöztetett áltudományos megállapításokat, különösen olyanokat, amelyek durván megbélyegeznek egy egész népcsoportot. Ezért arra kérjük a Corvinus Egyetem vezetőségét, hogy a könyvet az egyetemi oktatásban a továbbiakban ne használják”  A petíciót neves kutatók is aláírták.

Nos, számomra ez a nyilatkozat nagyobb felháborodást okozott, mint az inkriminált mondatok. Ugyanis, a nyilatkozat nem cáfol és nem érvel, csupán a tekintélyre hivatkozik: Mi vagyunk a szakértők, mi nem ismerünk ilyet, hülyeség az egész. Ráadásul erre hivatkozva visszavonatnák a könyvet.

Ez, akármekkora baromságot is írt le Jeszenszky, nem megfelelő eljárás, minden a szakmáját korrektül gyakorolni szándékozó kutatónak el kell határolódnia tőle.

A tudományban – elvileg - nem az erő és a tekintély, hanem az érvek döntenek. Persze sokszor előfordul ennek az ellenkezője, de egy ilyen érzékeny téma esetében nagyon körültekintően kell eljárni, mert könnyen okozunk még nagyobb kárt. Ahogy szerintem a petíciót aláírók tették.

A korrekt eljárás véleményem szerint a következő lenne:

a) Teljesen higgadtan addig követelik , hogy a szerző álljon elő a hivatkozott tanulmányokkal, amíg ezt meg nem teszi.  Ugyanis senki nem ismerhet mindent, meg kell vizsgálni az ellenfél érveit. Ha ezt nem teszi meg, az érvelése hiteltelen. (A Roma Sajtóközpont egyébként utánanézett, de nem derült ki egyelőre a pontos hivatkozás, inkább némi plágiumgyanú merült fel, ami már önmagában is elég ciki)

b) Az állítás(oka)t tételesen cáfolni kell, ha lehet. Valószínűleg a hivatkozott tanulmányokat is lehet, ha előkerülnek, vagy meg lehet nézni, valóban azt állítják-e amit a szerző.  Esetünkben pár érvet pillanatok alatt lehet találni, a hisztire semmi szükség nem lett volna és valószínűleg akkor Jeszenszky is elsőre belátja, hogy tévedett. Számtalan anyag áll rendelkezésre a romák rokonsági rendszereiről, amiből kiderül, hogy nincs testvérházasság és már több sajtóanyag említette az unokatestvérek közötti házasság egyébként elterjedt rendszerét, ráadásul az egész egy módszertani képtelenség: azt sem tudjuk, hogy pontosan hány roma él Magyarországon, nemhogy azt, hogy ezek között mennyi az értelmi hátrányokkal küzdő. A cáfolat megírása tehát nem vesz igénybe hosszú napokat, egy-két órát kellett volna rászánni.  

Az eljárás emellett veszélyes precedenst teremt, hiszen ilyen alapon bármilyen könyv, cikk, jegyzet kifogásolható (akinek nem tetszik, szakértőnek nevezi magát és kijelenti, hogy nem ismer ilyen jelenséget), szörnyen kontraproduktív is. Muszáj felhívnom itt a figyelmet arra, hogy a szélsőjobbnak kiterjedt és nagyon is tudományosnak kinéző áltudományos történetírói háttér áll rendelkezésére. Ezt a játékot ők is bármikor eljátszhatják és nemcsak a híveik hiszik majd el csont nélkül amit mondanak, de az átlagpolgár sem fogja tudni, hogy "áltudósokról" van szó. A különbség pontosan a pontos érvelésre és logikai koherenciára törekvő munka lenne.

Továbbá az aláírók így elpuskázták a botrány adta lehetőséget, hogy ezt az eléggé elterjedt tévhitet gyorsan, nagy nyilvánosság előtt meg lehessen cáfolni. Ebben a formában a tiltakozás csak erősíti a szembenállást és az előítéleteket. Aki eddig a Jeszenszky által leírt nézetekhez hasonlót vallott az ettől nem tér észhez, sőt, csak újabb jelét látja majd annak, hogy egy liberális normarendszer szerint tabusított témáról van szó, amiről nem lehet szabadon beszélni: „Alulírottak nem ismernek tudományosan megalapozott állításokat, mert próbálna valaki ez ügyben kutatgatni,az hevesebb támadást kapna mint Jeszenszky, aki szerintem elég idős ahhoz,hogy tudhatná nem szabad leírni az igazat.” (ateista kommentje a 168 óra cikke alatt)

 kép: Jóslat vagy bizonyosság? (ádde)