Sorban a harmadik kérdés következik az alkotmányozással kapcsolatban kiküldött kérdőíven.  

3.) Vannak, akik azt javasolják, hogy az új magyar alkotmány olyan közös értékeket is vegyen védelem alá, mint a család, a rend, az otthon, a munka, az egészség. Mások szerint ez nem szükséges. Ön mit gondol?

1- Az új magyar alkotmány az emberi jogok védelme mellett törekedjen a közösen elfogadott társadalmi értékek (munka, otthon, család, rend, egészség) védelmére.

2- Az új magyar alkotmányban nem szükséges külön védeni az említett közös értékeket. Elegendő az emberi jogok védelme.

3- Nem tudom megítélni a kérdést.

A válaszom: Érvénytelen.

Egyiket sem jelölném meg, hiszen nem tudom, mi  a kérdés. Ugyanis nem világos, hogy a felsorolt öt értéket vennék be az új Alkotmányba, vagy általában közös  értékeket, mint például ezek, de a kormány, parlament stb. döntése alapján ezek eltérhetnek az itt felsoroltaktól.

Emellett mást és mást gondolok a felsorolt értékekről, így egyben nem tudok dönteni. Fontosnak tartom hogy az Alkotmány rögzítsen közös értékeket, csakhogy nem mindegy, hogy mit. Szabad kezet meg nem adnék, így csupán érvénytelenül szavazhatok.

Ez a kérdés nem csak módszertani szempontból rossz (több dolgot kérdez egyszerre, többféleképpen értelmezhető), hanem tisztességtelen is. Véleményem szerint szándékosan nem értelmezhető egyértelműen – sokan egyetértésüket fejezik majd ki, és meglepődnek amikor olyan „a kormány aáltal elfogadottnak ítélt értékek – kerülnek be amelyre nem is számítottak.

Továbbá nem világos számomra, hogy  „az emberi jogok védelme mellett” kitétel azért került ide, mert azt akarják nyilvánvalóvá tenni, hogy az alapvető jogoknak mindenképpen helye van az új Alkotmányban, vagy egy kommunikációs trükk, amellyel a „hagyományos” értékeket szembeállítják az emberi jogokkal, így ágyazva meg annak, hogy az előbbiek súlyát csökkentsék az új normaszöveg elfogadásakor.

Az esetek többségében ugyanis semmiféle ellentmondás nincs a kettő között: a család védelme rendszerint hangsúlyosan megjelenik a modern állam működési elvei között. Persze kérdés, hogy család alatt férfi és nő házasságát értjük, vagy olyan életközösséget amelyben 1 vagy 2, szülői szerepet és felelősséget viselő felnőtt mellett x gyermek is fellelhető. Hiszen előbbi esetben a család védelme a férfi-nő kapcsolat kizárólagos előnyben részesítését jelenti, azaz igenis ellentmondásba kerül az alapvető jogokkal. Ahogy akkor is, ha a család közösen elfogadott értékének részeként tekintünk arra a Magyarországon szintén meglehetősen elfogadott nézetre, hogy a nőnek a konyhában  a helye..

Mivel sok olyan hír lát napvilágot amely az efféle konzervatív és ultrakonzervatív nézetek érvényesítésére való hajlandóságra utal, hajlok annak a feltételezésére, hogy az emberi jogok és a konzervatív értékek közötti feszültség megkonstruálása, erősítése a kérdés célja, hisz a kettő szembeállítása nagyon jól előhívja a liberális – konzervatív, vagy urbánus-népi, Budapest - vidék konfliktus gondolati sémáit. Arról nem is beszélve, hogy ezeket a sémákat mozgósítva lehet jól biztosítani az 1-es válaszra érkező szavazatok számának maximalizálását, áttételesen pedig a saját tábor részvételét a kérdőíves akcióban. 

 2.) Vannak, akik azt javasolják, hogy az új magyar alkotmánynak korlátoznia kell az állam mindenkori eladósodásának mértékét, ezzel is felelősséget vállalva a jövő nemzedékekért. Mások szerint az alkotmánynak nem szükséges ilyen garanciát tartalmaznia. Ön mit gondol?

1- Az új magyar alkotmány határozzon meg egy maximális szintet, amely fölé az államadósság nem emelkedhet, azaz ezt a korlátot minden eljövendő kormánynak, minden körülmények között tiszteletben kell tartania.

2-Az új magyar alkotmány határozzon meg egy maximális szintet, amely fölé az államadósság nem emelkedhet, azonban engedélyezzen kivételt gazdasági krízishelyzet esetén a mindenkori kormányok számára.

3- Az új magyar alkotmány ne tartalmazzon az államadósságra vonatkozó korlátot

4- Nem tudom megítélni a kérdést.

Az én választásom 3.

Indoklás:

Egyrészt, hogy ez egy tipikusan olyan kérdés, amiről akkor tudnék dönteni, ha pontosan tudnám, a külnböző típusú (külső, belső stb.) államadósságok milyen hatással vannak 

a)      A gazdasági növekedésre

b)      A befektetők szándékaira

c)       Az inflációra

d)      A bérek alakulására

e)      Biztos van még hatással valamire

Nem arra akarok kilyukadni, hogy vannak kérdések amelyekben az átlagember nem tud dönteni. Hanme arra, hogy ha egy ilyen, speciális témában kérdezem meg a véleményét, akkor illik tájékoztatást is adni. Legalább arról, hogy miért teszem fel a kérdést, és mik az alapvető fogalmak és vitapontok, vagy hol lehet utánemenni a dolognak.

Másrészt, vannak ennél fontosabb, az Alaptörvényben mindenképpen megjelenő kérdések: a béke és háború, a szabadság korlátozása, az alkotmánybíróság jogköre, stb stb. Persze ezek egy része nincs a jelenleg tematizált témák között, így érdektelennek tűnnének (nem kelthetnék a valódi konzultáció látszatát sem) más része (Alkotmánybíróság) veszélyes. Az államadósság ügye annyira bonyolult lehet, hogy bármilyen eredmény mellett megmagyarázható, miért mást írtunk a szövegbe.  

Miért nem a második, vagy a negyedik lehetőséget választom? A negyedik lehetőséggel szabad kezet adnék a kormánynak, ezt nem akarom, mert nem bízom bennük. A második lehetőséggel olyan helyzetet teremtenék, amellyel a mindenkori kormány belátására bíznám a helyzet értékelését. ezzel annak teremtenénk legitim hátteret, hogy a politika a rövidtávú érdekeinek megfelelően játsszon a krízishelyzet fogalmával, ami roppant károkat okozhat egy társadalom önképének alakulásában.

A 3-as válasz ezzel szemben kifejezi a demokratikus berendezkedés egyik elemébe, a politikai felelősségbe vetet hitemet. Azaz a kormány felelősen dönt ebben a kérdésben, hiszen az államadósság csupán egy gazdasági mutató, és egyáltalán nem biztos, hogy annak mértéke határozza meg a helyzetünket vagy elszaladása minden esetben eredendően rossz. Ha pedig rosszul dönt, a sajtó,a  civilek és az ellenzék majd ráhúzza a vizes lepedőt és  következő választásokon lehúzzuk a WC-n a kormánypártokat a költségvetési politikájukkal együtt.