Nos, itt vannak ezek a kérdések, amiket állítólag majd postán is megkapunk. Arra gondoltam, én leírom, mit válaszolnék, és a legjobb tudásom szerint igyekszem megindokolni, miért. Naponta, kétnaponta igyekszem válaszolni 1-1 kérdésre.

1.)  Vannak, akik szerint az új magyar alkotmánynak csak az állampolgárok jogait kellene deklarálnia, kötelezettségeket nem. Mások szerint a jogok biztosítása mellett a legfontosabb, a közösség iránti felelősségünket kifejező állampolgári kötelezettségeknek (munka, tanulás, honvédelem, környezetünk védelme) is helyt kell adni a dokumentumban. Ön mit gondol?

1- Az új magyar alkotmánynak csak az állampolgári jogokat kellene deklarálnia.

2- Az új magyar alkotmánynak a jogok mellett az állampolgári kötelezettségekre is ki kell terjednie.

3- Nem tudom megítélni a kérdést.

Az én döntésem: 1-es

Indoklás:

Elöljáróban, kicsit zavarban vagyok, ugyanis nem tudom pontosan mire gondolnak, amikor állampolgári jogokat mondanak. Ezek nagy része az emberi jogokból, politikai szabadságjogokból és szociális jogokból vezethetőek le. Kevés olyan jogunk van, amely kifejezetten állampolgársághoz kötött. Ilyen mondjuk az önkormányzati vagy parlamenti választásokon való indulás és választás joga.

1. A legfontosabb kötelesség: Mások jogainak tiszteletben tartása: 

Az alkotmányos berendezkedés azt jelenti, hogy jogállami elveket követünk. Más esetben nincs értelme alkotmányról beszélni. Ez egyben azzal jár, hogy az állampolgárokra kiterjedő jogok meghatározása magában foglalja a legfontosabb kötelezettséget: Tiszteletben kell tartanod mások, a tiéddel egyenlő tartalmú, egyenlő értékű jogait.

2. Az állampolgárok védelme

A jogszabályokat a mi parlamentáris rendszerünkben tulajdonképpen a kormány alkotja meg. De mindenképpen a politikai elit amely a legfőbb és legerősebb hatalom birtokosa. Ez az elit bizonyos (mondjuk ideológiai, vagy gazdasági) értelemben szegmentált, ami önmagában  biztosíthat némi demokratikus kontrollt (vagy legalább a különböző érdekek kontrollját), de szociológiai értelemben kevésbé, tehát az érdekei akkor is egybeeshetnek ha egyébként ádáz harcot vívnak egymással.

Emellett létrejöhetnek olyan időszakok is, amikor egészen homogénné válik,  vagy 1-1 csoport túlhatalomra tesz szert (Ld. kétharmadot szerez a Parlamentben.) Az Alkotmánynak fel kell készülnie arra, hogy ilyen esetekben megvédje a túlhatalomtól az állampolgárokat. Ergo az alapvető jogok kulcsfontosságúak.

Azoknak a kötelességeknek kell benne lenniük az Alkotmányban amelyek nem szabályozhatóak alacsonyabb szinten. Ilyen a honvédelem kötelessége, hiszen ez arra szólíthatja fel az állampolgárt, hogy veszélyeztesse az életét a közösség érdekében.

3. A jogok köre egyértelmű, a kötelességeké nem

Itt a kérdésben rejlő turpisságra hívnám fel a figyelmet: amikor állampolgári jogokról beszélünk, a jelenlegi gyakorlat és nemzetközi egyezmények (ENSZ Emberi Jogi Egyezmény, Az emberi jogok európai egyezménye stb.) elég jól kijelöli ezek körét. A kötelességekben nincs ilyen egyetértés. A második válasszal kvázi szabad kezet adunk a kormánynak arra, hogy kitalálják, milyen kötelezettségei is leszek az Új Magyar Állampolgárnak. Már a felsoroltak is arra utalnak, hogy ők kívánják megmondani a tutit és olyan kötelezettségeket szabnának meg amelyek kijelölnék az erkölcsös élet kereteit. A tanulás és a munka ugyanis nem kötelesség. Egyrészt mindenki annyit és azt tanul amennyit akar, másrészt kérdés, hogy mit nevezünk tanulásnak és munkának. Az élet értelmesen és tartalmasan eltölthető a formális intézményeken kívüli világban is, amit úgy tűnik a jelenlegi kormányzat nehezen hajlandó elfogadni.

4. A jogok és kötelezettségek viszonya

A kérdésfeltevés arra emlékeztet amikor pedagógusok azon rinyálnak, hogy a diákoknak mér mindig csak  a jogait hangsúlyozzák. Meg, hogy előbb  a kötelességek, aztán a jogok. Ebben a kérdésben jellemzően kétféle megközelítésről hallunk:

a) Ha a kötelezettségeket teljesítettük, élhetünk a jogainkkal

Ha megetted a spenótot, kaphatsz a desszertből. Ez az alapvetően konzervatív (és mondjuk legalább 40 éve komoly befolyással nem bíró) gondolat Az alapvető jogokat valamiféle bónusznak tekinti, kiváltságnak, amit ki kell érdemelni.

b) A jogok és kötekezettségek egymástól függetlenek.

Ez a klasszikus liberális http://hu.wikipedia.org/wiki/Liberalizmus érvrendszer. Azért, hogy nem eszem meg a levest, büntetésképp nem kapok desszertet. De ez nem jelenti azt, hogy elveszíteném a jogom az evésre, ha éhes vagyok.

Az ebéd példa kibővítésére azért van szükség, mert azt feltételezzük, hogy vannak olyan jogok, amelyek elidegeníthetetlenül megilletik az embert. Hiszen vele, vagy az ember mivoltával szervesen összetartozó tulajdonságait védik. Ilyen például az élethez való jog, a méltósághoz vagy a személyi szabadsághoz (önrendelkezés) való jog.  

A desszertevés joga azért nem ilyen, mert ha egyszer nem eszek desszertet, a világ nem dől össze (jójó, 5 évesen mg úgy érezzük). Ha azonban egyáltalán nem kapok kaját, az már más tészta. Könnyű belátni, hogy az evéstől való eltiltás az ember életét, életminőségét veszélyeztetné.

c) A kötelezettségek teljesítésének feltétele a jogok érvényesülése

Ez a harmadik álláspont kevésbé gyakori, de ez az, amelyik nekem a leginkább szimpatikus. Mondjuk a klasszikus politikai filozófiai hármasból ez lehetne a balos. 

Azaz a kötelezettségek teljesítéséhez a jogok biztosítása előfeltétel. Akkor tudom megenni a másodikat ha a hús nem égett, a saláta nem romlott vagy mérgezett. Ellenkező esetben ez nem várható el, és a desszert is jár.

Az adófizetés feltétele például az, hogy átlátható, egyszerű, a jószándékot feltételező szabályozás legyen., vagy hogy az adók befizetése után is maradjon annyi, amiből meg tudunk élni (be tudjuk fizetni a számláinkat stb.). De legalább az ennek megteremtéséhez való segítő szándékot lássuk a hatalom részéről.  Vagy a tanuláshoz a megfelelő feltételeket kell biztosítani, a megfelelő tanárokat, infrastruktúrát stb. Ha mindent megtettem ami tőlem telik, akkor számonkérhetem, hogy hogyan tanul a gyerek, vagy hogyan viselkedik az órán.