Az NMHH oldalán megjelent az online sajtótermékek, hírportálok regisztrációjához szükséges űrlap. Az önmagában kicsit vicces, hogy postai levélben kell regisztrálni, de hát az elmúlt egy hónap nyilván nem volt elegendő egy olyan regisztrációs rendszer létrehozásához, ami a szükséges kb. 30 adatot kezelni tudja. 

Ahogy az Index is írja, nem világos, hogy a blogoknak regisztrálniuk kell-e, legalábbis abban az esetben, ha hirdetéseket is közöl (ebből is többféle lehet, mi van például akkor, ha a blogszolgáltató helyez el hirdetéseket az oldalon?).

A regisztrációs kérelem egyébként szemmel láthatóan nem az egy, vagy néhány személy által működtetett blogokra lett szabva, így feltehetően a Hatóság kezd visszavonulót fújni az ügyben. Arra, hogy online sajtótermékről van szó, két kérdés utal. Kérik az url címe(ke)t és meg kell jelölni, hírportálról vagy sajtótermékről van-e szó.  Egyébként az offline sajtótermékek  adataival megegyező információkat kell megadni, pl. a kiadó és alapító adatai, vagy cégjegyzékszám. Illetve majd nyilvántartási számokat osztogatnak, ha az alapító természetes személy volna. 

A kedvencem: ha a sajtóterméknek nem kell ISSN számmal rendelkeznie, arról is igazolást kell csatolni. Elképzeltem, hogy a bloggerek ostromolják a Széchenyit, vagy valamelyik illetékes hivatalt.

Egyébként az űrlap meglehetősen részletes a személyes adatok tekintetében: Egyszerre kéri a bejelentő, az alapító, és az alapító képviselőjének adatait és elérhetőségeit is. Ez így is túlzásnak tűnik, hiszen az azonosítához ennél kevesebb is bőven elég, de ha ezeket egyszerű blogoknál is kérnék, akkor valóban felmerülhet a kérdés, mivégre? 

Mondjuk, ha a blogokat is regisztrálni kell végül, akkor azt hiszem, mind az NMHH, mind az igazolásokat osztogató intézmények nehéz időszaknak néznek elébe...

A Tilos Rádió ügye felhívta a figyelmem az új, még hatályba sem lépett Médiatörvény egyik sajnálatos hiányosságára. Egy olyan hézagra a médiahatóság jogköreit tekintve, amely nélkül lehetetlen felvenni a harcot a közerkölcs romlásával.

Természetesen a tartalomszolgáltatók felelőssége hatalmas a gyermekeink egészséges fejlődéséért folytatott szakadatlan küzdelemben. Ezt a Médiatörvény alkotói helyesen ismerte fel. Ugyanakkor  hiába szorítjuk rá végre a médiát a felelős működésre, ha ebben a küzdelemben nem szövetségeseink maguk a szülők!

Hiszen az új törvény alapján bármilyen gondosan is őrködik a média tisztasága felett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a felnőtt elme művelése és szórakoztatása céljából elengedhetetlenül előfordulnak olyan tartalmak, amelyek gyermekeink számára károsak lehetnek. E tartalmaktól pedig a korhatár jelzése és az odafigyelő műsorszerkesztés mellett  a szülő felügyelete óvhatja meg a gyermeket. Ezért javaslom, hogy az új médiatörvény szellemében ne csupán a szolgáltatókat sújtsuk olyan mértékű szankciókkal, amely kivetésének puszta lehetősége rászorítja őket az erkölcsileg elfogadható munkára, hanem az oda nem figyelő szülőket is! Erre azért van szükség, mert sajnos a magyar átlagpolgár erkölcsi érzéke - köszönhetően az elmúlt évtizedek, és különösen az elmúlt 8 év romboló munkájának  - annyira leromlott, hogy időbe telik amíg az helyreáll és önkéntelenül is érzi, tudja majd, mi a megfelelő a gyermek számára. Addig pedig, hatékony adminisztratív eszközökkel mutathatunk irányt eltévelyedett társainknak. 

Ehhez meg kell teremteni a megfelelő jogszabályi feltételeket és fel kell szólítani az állampolgárokat, hogy jelentsék, ha szülői felelőtlenséggel találkoznak. Ez gyermeink jövője érdekében mindannyiunk elengedhetetlen kötelessége!

Javaslatom tehát az, hogy a Médiahatóság bírsággal, vagy elzárással sújthassa azokat a szülőket, akik:

a)      Felügyelet nélkül engedik televíziót nézni kiskorú gyermekeiket este hat, valamint fiatalkorú  csemetéiket este 8 után, különös tekintettel a kereskedelmi csatornákra.

b)      A nap bármely szakában felügyelet nélkül engedik fiatal illetve kiskorú gyermekeiket rádiót hallgatni, kivéve, ha azok a Magyar Rádió közszolgálati adói.

c)      Olyan hangzó vagy képi anyagokat tartanak otthonukban, a gyermekek számára is hozzáférhető módon,  amelyek gyermekeink lelki, szellemi fejlődése számára károsak lehetnek. (Ennek eldöntése előzetesen az NMHH feladata)

 Továbbá:

Visszaeső elkövetők esetén a Hatóság joga a fiatalkorút a családból kiemelni, annak védelme érdekében.

Mindez nem valósulhat meg az állampolgárok hathatós segítsége nélkül, ezért az ilyen panaszok bejelentésére nyomtatványt kell rendszeresíteni, valamint időről időre a lakosságot közvetlenül (mondjuk telefonos megkeresés útján) megkérdezni, tapasztalt-e környezetében hasonlót. Legalábbis addig, amíg hatékony elektronikus gyermek és szülőfigyelő rendszerrel nem látjuk el polgártársaink lakásait.  

Ne feledjük, az elkövetkező generációk erkölcsi, szellemi épsége, Hazánk jövője a tét!

Ezzel kívánok mindenkinek Boldog, Békés, Új esztendőt!