Ma biztosan a Szilveszterrel kellene foglalkoznom. Mivel nincs különösebben évvégi hangulatom, ennél sokkal komolyabb témával készültem.  Holnap azért majd legalább 1-2 képet felteszek a Times Square-ről.

Az évek során az a benyomásom alakult ki, akkor mondhatom el, hogy ismerek egy helyet, ha tudom:

A) Hol van ingyen wifi,

B) Merre van nyilvános WC.

Lassan úgy érzem, kezdem kiismerni magam, legalábbis egészen ügyesen találtam WC-t a napokban. A helyzet az, hogy Budapest mindkét szempontból jobb város. New York eddig egyetlen, általam felfedezett igazi public toalett-je a Bryant Park egyik sarkán található. Nem utcai, de köz-WC van a Grand Central Terminalban (a központi vasút és subway állomás). Mindkettő a 42 utcán érhető el. A közösségi közlekedés hasonló csomópontjaival az USA-ban általában érdemes próbálkozni, mindkét szempontból. Chicago szuper, még a buszállomáson is van wifi.   

Egyébként nem jellemző, hogy utcai WC-ket üzemeltetnének. Persze minden komolyabb üzletnek van saját WC-je, így nem is annyira lényeges a dolog. Mégis, ha az emberre rátör a szükség a bevásárlóközpontok, mall-ok jutnak az eszébe, de sajnos Manhattanban csak 2-3 ilyenről tudok.

Az eddigi tapasztalataim alapján a Starbucksok működnek hasonló módon, mint Budapesten a McDonaldsok anno, mielőtt bevezették a számlára pisilést. Be lehet menni, nem néznek csúnyán akkor sem, ha dolga végeztével az ember csak kisétál. De sajnos itt egy kávézóban nem kötelező toalettet működtetni, így a kávézó nem egyenlő megváltás. Ha nincs benn asztal, akkor nem is érdemes próbálkozni. Mondanom sem kell, ez néha komoly csalódást tud okozni.

Se a Starbucksokban, se a Grand Central Terminalban nem érdemes rózsaillatra számítani, sőt. Valamiért divat, hogy a földön szétdobálva hagyják a WC papírt, néha újságot, nem ritkán elázva. A budapesti WC-k legalább nagyrészt tiszták, ezekről ez nem mondható el. Viszont mindig van folyékony szappan és kéztörlő, vagy működőképes kézszárító.  Wc papír eddig az esetek 95%-ban volt. A Starbucks WC-k gyakran unisexek, cserébe rendszerint fogyatékkal élők is tudják használni. 

A wifi nehéz ügynek tűnik. Két napja megpróbáltam találni egy hot-spotot. 40 perc séta után az egyik Starbucksban láttam 3-4 laptopos embert, felderült arccal mentem be, vettem egy tejeskávét, leültem, elő alaptopot és...az öröm eddig tartott. Volt ugyan wifi, több hálózat is, csak épp mindegyik fizetős. Ezért fizettem 4 dolcsit. Úgy tűnik minden manhatteni Starbucks ilyen fizetős wifi-vel van felszerelve.

 Később a 42. utcán egy Café Ó nevű helyen találtam netet. Ez egyszerre kávézó, bolt, reggeliző és söröző. Kb. olyan a hangulata, mintha az ember egy abc-ben ülne le netezni. Feltehetőn latin kötődésű hely, mert az ó-n van ékezet, meg amikor bementem csupa latino üldögélt bent. A kávéért itt 1.10-et fizettem. Igazi amerikai kávé volt, határozottan engedte érvényesülni a cukor és tej aromáját. A lényeg a lényeg, ami viszont gyakran megszakadt, de legalább 1-2 dolgot meg tudtam nézni. Másnap találtam egy tűrhető helyet, ahol jól működő wifi van (Cosi Café), és van egy nagyon szimpatikus kicsi kávézó a Downtown-ban, de még nem sikerült kipróbálnom.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.