2012.10.31. 10:00
A Jeszenszky ügyről
Eddig úgy tudtam, a tudomány érvekkel próbál cáfolni...
Néhány napja robbant ki a botrány, hogy Jeszenszky Géza milyen marhaságokat ír egyetemi jegyzetében. Történetesen azt állítja, hogy „Azért van, hogy olyan sok roma szellemileg leépült, mert a roma kultúrában megengedett, hogy testvérek, vagy unokatestvérek házasodjanak, vagy akár anélkül szexuális életet éljenek egymással”. Mivel ezt nem is cáfolta, a jegyzet megvizsgálása nélkül is elfogadhatjuk: valóban ezt állítja. Lett is nagy felháborodás. Mire Jeszenszky azt nyilatkozta, ő nem rasszista, hanem tanulmányokra alapozva írta ezt jegyzetében. Később a Népszabadság szerint azt mondta, egy walesi és amerikai szerző tanulmányára hivatkozott.
A Hallgatói Hálózat, kutatók és oktatók időközben kiadtak egy nyilatkozatot – amit nem sikerült megtalálni a neten, csupán a 168 óra idézi: „A nagykövet szombati, MTI-nek adott nyilatkozatában, ahelyett, hogy bocsánatot kért volna a magyarországi roma közösséget sértő kijelentéséért, azt írta: több tanulmány, szociológiai felmérés támasztja alá állítását. Alulírottak nem ismerünk olyan tudományosan megalapozott bizonyítékokat, amelyek ezt támasztanák alá. A Corvinus Egyetem tudományos közösség, amely nem fogadhat el a tudomány köntösébe öltöztetett áltudományos megállapításokat, különösen olyanokat, amelyek durván megbélyegeznek egy egész népcsoportot. Ezért arra kérjük a Corvinus Egyetem vezetőségét, hogy a könyvet az egyetemi oktatásban a továbbiakban ne használják” A petíciót neves kutatók is aláírták.
Nos, számomra ez a nyilatkozat nagyobb felháborodást okozott, mint az inkriminált mondatok. Ugyanis, a nyilatkozat nem cáfol és nem érvel, csupán a tekintélyre hivatkozik: Mi vagyunk a szakértők, mi nem ismerünk ilyet, hülyeség az egész. Ráadásul erre hivatkozva visszavonatnák a könyvet.
Ez, akármekkora baromságot is írt le Jeszenszky, nem megfelelő eljárás, minden a szakmáját korrektül gyakorolni szándékozó kutatónak el kell határolódnia tőle.
A tudományban – elvileg - nem az erő és a tekintély, hanem az érvek döntenek. Persze sokszor előfordul ennek az ellenkezője, de egy ilyen érzékeny téma esetében nagyon körültekintően kell eljárni, mert könnyen okozunk még nagyobb kárt. Ahogy szerintem a petíciót aláírók tették.
A korrekt eljárás véleményem szerint a következő lenne:
a) Teljesen higgadtan addig követelik , hogy a szerző álljon elő a hivatkozott tanulmányokkal, amíg ezt meg nem teszi. Ugyanis senki nem ismerhet mindent, meg kell vizsgálni az ellenfél érveit. Ha ezt nem teszi meg, az érvelése hiteltelen. (A Roma Sajtóközpont egyébként utánanézett, de nem derült ki egyelőre a pontos hivatkozás, inkább némi plágiumgyanú merült fel, ami már önmagában is elég ciki)
b) Az állítás(oka)t tételesen cáfolni kell, ha lehet. Valószínűleg a hivatkozott tanulmányokat is lehet, ha előkerülnek, vagy meg lehet nézni, valóban azt állítják-e amit a szerző. Esetünkben pár érvet pillanatok alatt lehet találni, a hisztire semmi szükség nem lett volna és valószínűleg akkor Jeszenszky is elsőre belátja, hogy tévedett. Számtalan anyag áll rendelkezésre a romák rokonsági rendszereiről, amiből kiderül, hogy nincs testvérházasság és már több sajtóanyag említette az unokatestvérek közötti házasság egyébként elterjedt rendszerét, ráadásul az egész egy módszertani képtelenség: azt sem tudjuk, hogy pontosan hány roma él Magyarországon, nemhogy azt, hogy ezek között mennyi az értelmi hátrányokkal küzdő. A cáfolat megírása tehát nem vesz igénybe hosszú napokat, egy-két órát kellett volna rászánni.
Az eljárás emellett veszélyes precedenst teremt, hiszen ilyen alapon bármilyen könyv, cikk, jegyzet kifogásolható (akinek nem tetszik, szakértőnek nevezi magát és kijelenti, hogy nem ismer ilyen jelenséget), szörnyen kontraproduktív is. Muszáj felhívnom itt a figyelmet arra, hogy a szélsőjobbnak kiterjedt és nagyon is tudományosnak kinéző áltudományos történetírói háttér áll rendelkezésére. Ezt a játékot ők is bármikor eljátszhatják és nemcsak a híveik hiszik majd el csont nélkül amit mondanak, de az átlagpolgár sem fogja tudni, hogy "áltudósokról" van szó. A különbség pontosan a pontos érvelésre és logikai koherenciára törekvő munka lenne.
Továbbá az aláírók így elpuskázták a botrány adta lehetőséget, hogy ezt az eléggé elterjedt tévhitet gyorsan, nagy nyilvánosság előtt meg lehessen cáfolni. Ebben a formában a tiltakozás csak erősíti a szembenállást és az előítéleteket. Aki eddig a Jeszenszky által leírt nézetekhez hasonlót vallott az ettől nem tér észhez, sőt, csak újabb jelét látja majd annak, hogy egy liberális normarendszer szerint tabusított témáról van szó, amiről nem lehet szabadon beszélni: „Alulírottak nem ismernek tudományosan megalapozott állításokat, mert próbálna valaki ez ügyben kutatgatni,az hevesebb támadást kapna mint Jeszenszky, aki szerintem elég idős ahhoz,hogy tudhatná nem szabad leírni az igazat.” (ateista kommentje a 168 óra cikke alatt)
kép: Jóslat vagy bizonyosság? (ádde)
· 1 trackback 5 komment
Címkék: roma jeszekszky
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: NEM Jeszenszky védelmében! 2012.11.02. 11:42:11
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
cukorrépa 2012.10.31. 14:08:09
az első:
en.wikibooks.org/wiki/Principles_of_Sociology/Roma_Issues
Ebben: "There are complex marriage patterns within Roma society that are used to prevent inbreeding while stabilizing networks of power based relationships within and between the tribes"
Eszerint a roma házasodási szabályok segítik elkerülni az inbreedinget.
A második:
„The History Lesson Europe Needs Right Now”
www.opensocietyfoundations.org/voices/history-lesson-europe-needs-right-now
Itt vitatkoznak többek között erről a bizonyos beltenyészetről is, általában a romák körüli K-Eur problémákról, és hogy a cigányokkal vagy az anyaországok népeinek rasszizmusával van a nagyobb gond.
A harmadik, ez kemény:
www.public-health.uiowa.edu/cireh/mhirt/documents/roma.pdf
Ebben a roma beltenyészet létét tényként említik a cigányságra kiugróan magas mértékben jellemző betegségek kapcsán, a lehetséges magyarázó okok között:
„Current data suggests that there are substantial health disparities between the Roma and ethnic Slovak peoples. Research indicates that Roma have higher mortality and perinatal death rates, lower life expectancy, lower birth weights and lengths, higher rates of communicable diseases such as hepatitis A, shigellosis, giardia and lice, and increased rates of respiratory infections (Koupilova, 2001). It is also thought that Roma have a higher incidence of congenital disorders due to their high coefficient of inbreeding (Koupilova, 2001). This inbreeding may be responsible for the astonishingly high frequency of genetic mutations in Roma, some that exceed that of the global population by an order of magnitude (Kalaydjieva, et. al., 2001).”
Ez a Koupilova és munkatársai (2001) egy becsületes tudományos munkának tűnik, a „Social Science & Medicine”-ben jelent meg, el kellene olvasni. ez a lap egy Elsevier kiadvány, teljesen rendben lévő, komoly lap, magas impakt faktorral.
Itt rá lehet keresni a lap tartalmára:
www.sciencedirect.com/science/journal/02779536
s ha az „inbreeding”-re rákeresünk, jó néhány megjelent cikket kiad, nem is elsősorban a romák kapcsán (kiadja a Koupilova 2001-et is).
elgondolkodtató.
meg lehet állapítani ezek szerint, hogy van, vagy nincsen, vagy ha van, milyen mértékű a rokonházasság és „beltenyészet” (nincs erre egy emberibb szó?) a romák között Kelet-Európában?
feltehetnénk ezt a kérdést, még mielőtt a Jeszenszkyt a méretes politikai korrektségünkben nyilvánosan kivégeznénk.
Kabar 2012.10.31. 14:39:02
FOUREY · http://baloldaliliberalis.blog.hu/ 2012.10.31. 18:32:55
Kabar 2012.10.31. 19:19:11
Emesz 2012.11.01. 08:15:36
Szóval nem állított valótlan dolgokat Jeszenszky, a hibát ott követte el, hogy általánosított. Nem minden roma közösség ilyen. Mivel nem végeztem alapos vizsgálatot, ezért nem tudok arányokról beszélni, illetve az okokat sem tudom, hogy ez hol miért alakult úgy, ahogy. Ez egy külön feladat lenne, bátor, aki vállalkozik rá. Én nem fogok.
Az egyetemi oktatók meg ált. elolvassák ezeket, csak mindaddig egyetértenek vele (vagy majd az órán külön kifejti, amivel nem), amíg felülről nem jön az utasítás, hogy őt már le kell húzni. Legalábbis nálunk az oktató mindig képben volt a feladott anyaggal, pedig az nem volt kevés.