Az előző bejegyzésben helytelenül írtam: a blokád a palesztinok elől zárja le Kelet Jeruzsálemet. Tegnap a Haaretz szerint 5000-en tüntettek Kelet Jeruzsálemben (nem csak palesztinok, a lap baloldali aktivistáknak nevezi őket), és a blokádot meghosszabbították kedd éjfélig. Az  Al-Aksza Mecsetbe csak 50 feletti, és izraeli állampolgársággal rendelkező férfiakat engednek be. 

Kedden avatnak fel egy régi, restaurált zsinagógát az Óvárosban, ezt a PA egyik vezetője a Jerusalem Post szerint provokációnak minősítette és arra buzdítja az arab lakosságot, hogy menjenek a Mecsetbe. 

Az egészből csak annyit érzékelünk, hogy a környezetünkben szemmel láthatóan megnőtt a katonák száma - az őrünk is egy gépfegyveres katona ma - de semmi nem történt ma az egész városban, a katonűák is csak üldögélnek, viccelődnek. Meg úgy hallom, mintha többet szólna a müezzin, de könnyen tévedhetek és ha igaz is, nem feltétlenül emiatt lehet.  

 Az utóbbi 2-3 hétben több tüntetés is volt Jeruzsálemben, most pedig az izraeli rendőrség lezárta Ciszjordániát. A tüntetéseknek két oka van. A korábbi hetekben egy törvény, ami a zsidó kulturális örökség meghatározásáról szól. A törvény nevesít néhány olyan kegyhelyet ami Ciszjordániában van (pl. Rachel Sírja). A másik ok további telepesek letelepedésének engedélyezése és 1600 új lakás felépítésének terve Kelet-Jeruzsálemben. 

Ha jól értem a lapokat, talán az első okozza inkább a Siratófal körüli bonyodalmakat, míg a Kelet-jeruzsálemi zsidók lakta területek közeli tüntetések az új házak miatt van. 

Az egyik ilyen terület (Sheikh Jarrah) nincs messze az egyetem Mt. Scopus-on lévő kampuszától, itt van a völgyben. De ide nem jut el semmi ebből, sőt tegnap este egy arab esküvő hangjai hallatszottak el hozzánk. 

A laptop szervizben van, ezert a mai bejegyzes az egyetemrol tortenik. Ekezetek nelkul.

A keddi napjaim szabadok, ezeken a napokon ugyeket intezek, megyek a shuk-ra, laptopszervizbe, stb.

Ma ugy dontottem, hogy megnezem David kiraly sirjat is. Oda is erek rendben, korbemegyek,, sorozgetek kozben. (A Zion hegyen van, az Ovaros mellett a Zion kapunal), gyonyoru kis hazak, kis utcak. Sok jesiva, meg zsinagoga. szemmel lathatoan ortodox kornyek. 

Megtalaltam a sirt is. Amikor kijottem egy bacsi leszolit hogy a csoporttal vagyok-e. Mondom nem, egyedul. Kicsit beszelgetunk aztan beinvital egy kisebb helyisegbe ahol kegytargyak, meg egyebek vannak, nemi latnivalo (Holy Water pl.). Ad egy gyertyat, meggyujtom. Kimegyek, mondja adomanyokat itt -egy talkara mutat - lehet tenni a renovalasra.

Csak nagy penzem van, mondom, zavartan kotoraszva valami apro utan a penztarcamban. 

Felvaltja, mondja o, egy 200-ast egy 100-asra meg 2 db 50-esre. Mar ki is kapjak a kezembol az egyik 50-est, visszaadnak egy 20-ast, megveregetik a vallam hogy remek, remek, God Bless You etc..   

Ezutan a bacsi mondja hogy ha van kis idom korbevezet. Mennyit adnek egy kis idegenvezetesert. Szettarom a kezem, mondom, mittomen, mennyit akar?

Nem mond semmit.

Az idegenvezetes alatt megtudom, hogy itt vannak jesivak, hogy a hegy amire ralatni az az olajfak hegye, es par informaciot a katolikus templomrol, ahova levitt - amugy kicsiny hazank is ajandekozott vmi oltarkep szeruseget a templomnak. Meg oly kedves is voltam hogy leforditottam amagyar szoveget.

Kerdezi mit latnek meg, mondtam semmit, koszi. Megmutatja az utat vissza a varosba, es remenyteljesen all. Adok neki 20 sekelt (1000 Ft). Azt mondja, hogy rendesen 120 sekel ez a program.

Mire, mondom neki, hogy csak egy szegeny diak vagyok, meg negyed ora volt az egesz. kicsit vitazunk, nem adok tobbet.

Morcos lesz, en mar jovok elfele, o meg elkuld meindefele, koszoni a semmit, es elhordja Magyarorszagot mindennek.

Hat, csinaltam egy kis negativ reklamot kis hazanknak azzal, hogy otthagytam 50 sekelt.

Tanulsag:

Mindig legyen nalam apro.

Meg nem vagyok eleg hatarozott.

Es meg kell probalnom minel hamarabb enm turistanak kinezni.

A piacon meglepoen hatarozott voltam. Es azt a strategiat kovettem, hogy nem mosolygok, nem nezek a szemukbe es nem szolalok meg angolul. A szamokat mar ertem, es ug tunik ez mukodik. Multkor vettem egy muanyag talat 8 sekelert, ami 2 het alatt tonkrement. Most vettem egy masszivabbat hatert.  

A piacot meg mindig nagyon szeretem, csak figyelni kell, hogy ne sozzanak ra az emberre mindent. Egyre jobban megy:)

Mától van a szobámban is net. 

Ehhez kaptam egy újabb júzert meg passzvördöt. 

A Highlearn site-omon meg megjelent egyszercsak mindenféle opció és angolul! De egyelőre csak a héberkurzust adták hozzá a felhasználói oldalamhoz, a többit nem. 

A nehézségekhez hozzátartozik az is, hogy mindent nagyon gyorsan, 1-2 napon belül megoldanak. Nagyon segítőkészek, csak hát a problémák nagy része eleve elkerülhető lenne. 

Talán korábban már írtam róla, ezt a félévet a világ 102., társadalomtudományokban az ötven-valahanyadik egyetemén töltöm. Persze a rangsor amerikai.

Akaratlanul is az amerikai egyetemekhez hasonló valamit vártam. Ugyan már az indulás előtt kiderült, hogy ez különbözni fog attól, ez mégiscsak itt tudatosult bennem igazán.

Már az indulás előtt voltak „problémák”:

Az online regisztrációs rendszer néha bedöglött, egy-egy kurzust nem lehetett megtalálni előre benne.

Aztán, ahogy úgy döntöttem, az egyetemi koliba jövök lakni, kiderült, ha február 18-a előtt érkeznék, - és előbb kell, mert a pénzügyi regisztráció 15-18-i héten van, míg beköltözni 18-ától lehet – akkor napi 26,5 dollár pluszt kell fizetnem. Ezt korábban elfelejtették közölni.

Részben ennek hatására mentem pár napra a Heritage House-ba (25 sékel, azaz 1250 Ft/nap).

Csak hogy a kolival folytassam, amikor beköltöztem derült ki, hogy az internetért újabb havi 100 sékelt kell fizetni. Ezt sem közölték előre, a kolival kapcsolatos írásos anyagban nem szerepelt.

15-én, hétfőn bejöttem az egyetemre és pénzügyi regisztráltam. Annyi nehézségtől eltekintve, hogy a kampusz térképén a Rothberg International School nincs rajta, és a biztonsági őrök sem tudták merre van – egy srác segítségével aztán megtaláltam – a dolog gyorsan ment, és ezzel együtt megkaptam a diákigazolványomat is. Plusz egy személyi kódot, amivel majd mindenhez hozzáférhetek (ezt már előbb, e-mailben megkaptam amúgy). Kifizettem kétnapnyi plusz szállásdíjat, végül csak 50 dollárt kértek el, 53 helyett (kicsire nem adunk:)

Kedden beköltöztem a koliba. Kiderült, hogy az internetért és az egyetemi sportlétesítmények használatáért is fizetni kell.

Már hétfőn regisztráltam az egyetemi online rendszerbe, hogy ne csak a vendég, hanem a diákoknak és a dolgozóknak szóló hálózatot is használhassam. Ez azért lényeges, mert így tudok cikkeket letölteni, stb. Gondoltam ezzel a regisztráció meg is van, és lám, milyen egyszerűen ment minden.

Node.

Miután mindenhova ki van írva, hogy "Hozd létre az egyetemi email címedet!", gondoltam, ideje megcsinálni. A megadott oldalon belépni lehetett volna, létrehozni nem. Nem sikerült. Elkezdtem keresgélni, gondolván, biztos én nem vettem észre valamit. Azt találtam, hogy az egyetemi email címet automatikusan létrehozzák, és az egyetem honlapján a személyes adatokhoz belépve megtalálom a felhasználónevet  - ami az e-mail cím kukac előtti része  - és a jelszót, így ezzel próbálkoztam. A személyes információk oldal teljes mértékben héberül próbálja eligazítani a látogatót.  Szisztematikus klikkelgetés után rábukkantam az email-címemre. A felhasználónév tehát megvan.

Ennek ellenére sem tudtam belépni, a személyes kóddal, meg a user-accounthoz tartozó jelszóval sem.  Az illetékes az informatikusokhoz irányított.  Kiderült, hogy e-mailben meg kellett volna kapnom a jelszót (ami nem a személyes kód). Ez nem történt meg, úgyhogy megnézték nekem.

Ezután beléptem, létrehoztam, átirányítottam.

Ezek után nyomtatni próbáltam. Megkérdeztem, hogy nyomtathatnék, kérdezték van-e már accountom, mondtam igen, akkor nagyon egyszerű, csak belépek, elküldöm a nyomtatónál kinyomtatom.

Szupi.

Csakhogy a wi-fihez szóló account az nem ugyanez az account. És az e-mail címhez való felhasználónév és jelszó sem az.  Sebaj, kis keresgéléssel megtaláltam mi is kell és létrehoztam ezt az accountot is. (Ekkor már van tehát egy személyes kódom, egy diákigazolvány-számom, egy user-account a wifihez, egy felhasználónév és jelszó az e-mailhez, valamint egy az egyetemi számítógépek használatához.

Nos, nyomtattam is sikeresen. Kb. 10 Ft/oldal, viszont lehet bankkártyával fizetni.

Az első kurzuson kiderült azonban, hogy van egy Highlearn nevű site is. Olyan, mint nálunk a Coospace, ahol mindenféle oktatási segédanyaghoz lehet hozzáférni. Próbálok belépni (minden héberül, természetesen), nem megy. Próbálom mind a 4 féle felhasználónevet és jelszót, de nem megy.

Pedig ehhez csak a diákigazolvány-szám és a személyes kód kell, mint kiderült, de az előbbinek az eggyel rövidebb verziója (a nemzetközi diákoké eggyel hosszabb, mint a normál diákoké).

Így se megy. Az illetékes ezúttal egy másik illetékeshez (highlearnkoordinátorhoz) irányít.

Ő megoldja a problémát még aznap, a dolog működik.

Persze szinte egy kukkot se értek belőle, mert héberül van.

De ha eddig eljutottam, ezzel is megbirkózok valahogyJ  

Nem tudom az ELTE-n milyen, külföldi diákként soha nem próbálkoztam még:) 

Sok hívő keresztény van itt. Ők főállású keresztények éppen, azaz bibliai tanulmányokat folytatnak. És amerikaiak mindannyian, ebből az is következik, hogy protestánsok. ami némileg érthetőbbé teszi számomra, hogy miért vannak itt.

Kérdezgetem őket, miért jöttek ide tanulni. Volt, aki azt válaszolta, az ótestamentum nélkül nem lehet hinni az újtestamentumban sem, és ezt pedig itt lehet a legjobban megérteni. Nem kérdeztem, hogy ha az ótestamentum nélkül nem lehet, akkor a Talmud nélkül lehet-e.

Volt aki nem válaszolt.

Kérdezek még, ha nem vágnak orrba.  

Félreértés ne essék, nem akarom eltagadni senki jogát arra, hogy itt legyen, sőt. Egy zsidó nemzetállam koncepciója, szerintem eleve elhibázott, egy modern, befogadó, sokféle kulturális identitást elbíró demokratikus jogállam lenne igazán működőképes és vonzó arabok, beduinok, muszlimok és keresztények, zsidók számára egyaránt.   

Laikusként és csupán az emberben hívőként  - ha azt akarom elmondani, nem hiszek istenben, nem vagyok vallásos, folyamatosan valami ellenében határozom meg magam, eleve oppozícióba taszítva, pedig nincs itt ellentét, inkább másság van - erősen kételkedem abban, hogy a keresztény és zsidó vallás közötti kapcsolat különösebben erős volna manapság.

Főképp itt, Izraelben, ahol az érintkezés a zsidóság szemszögéből legalábbis nem egy alá-fölé rendelt hierarchikus viszonyban történik. Azaz az izraeli zsidóknak nem a kereszténységre kell reflektálniuk, hanem egymásra és az iszlámra. 

 Jeruzsálemben rengeteg a kóbor macska.

Az első igazi szociális élmény. A szobatársam vacsorát főzött és meghívta két éppen visszatért barátját, egy amerikai házaspárt. A menü is amerikai volt, sült csirke, zsemlemorzsában, meg párolt zöldbab, de jó volt.

Jól sikerült az este, különösképp mikor hárman maradtunk. B-vel, a kínai sráccal a szocialista dalok, D-vel, az amerikai lakótársammal pedig a mai, de főképp a 60-as-70-es évek popzenéje terén találtunk közös pontokat.

Most találkoztam az első emberrel, aki nem ismerte fel a Billy Jean-t. Kína erősebb Michael Jacksonnál.

A gasztronómiai élvezeteket némi, a piacról származó péksüti koronázta meg. Na megkóstoltam a sört, amit délután vásároltam. Kiderült, hogy alkoholmentes. Az íze meg olyan, mintha kólát egy kis kávéval öntenénk össze.

Később helyreállítottam a reputációm, amikor kínai barátunk megkínált egy helyi (vagy annak tartott) röviditallal. It is not good but you have to try it -mondta. Tényleg nem volt jó, viszont kiderült, hogy úzó-ról van szó. És igazán örült, amikor megosztottam vele a titkot, hogy ha vizet öntünk bele, akkor fehér színű lesz.   

Ma előkészültem a félévre és felragasztgattam a héber-magyar billentyűzetemet a laptopra. Nagyon szép rikító sárgászöld-narancs színű. A kézügyességem is a régi, azaz kicsit csálé lett. De rá van írva a csomagolásra, hogy kevésbé fogja fárasztani a szemem és ez könnyen lehet, hogy így is lesz.

A suli kicsit érdekesen áll a külföldi diákokhoz. Mi lakunk a legújabb építésű kollégiumban és elég jó szobákban. Az Ma-Phd hallgatók 2-4 szobás apartmanokban lakhatnak, a BA hallgatók 5 szobásban. Minden apartmannak van fürdőszobája, konyhája, és egy közös helyisége. még egy kis erkélyünk is van, bár az ún. Diákfalu falára nézL

A netért viszont külön fizetni kell, kb. havi 5000 Ft-nak megfelelő összeget, és ez sem wifi, hanem a szobából elérhető kábeles net. A sportlétesítményben való sportolás megint csak plusz pénzbe kerül – bár elvben van valami „activity points package” a programunkban, azaz bizonyos szabadidős tevékenységeket igénybe tudunk venni, de ennek még utána kell néznem. (Az egyes kirándulásokat, sportolási lehetőséget stb. pontokért osztogatják, pontokat meg vásárolni lehet). Szóval, kicsit lehúzás szaga van a dolognak. Nem is nagyon rejtegetik, a szerződésünk elején rajta van a szoba ára: 1350 sékel. Ehhez képest én kb. 1800-2000-et fizetek, az egységárat a külföldiek számára.

Sajnálatos mód eléggé el vagyunk különítve az itteniektől.  Bár nem teljesen, tegnap segítettem egy lánynak a lépcsőn felvinni a cuccát. Megkérdeztem hova valósi, először csak annyit mondott, Északra.. Aztán kiderült, hogy názáreti. Gondolom palesztin. A palesztin hatóság területe külföldnek számít, az ott élők nem izraeli állampolgárok. Jó kérdés, hogy mi van a telepekkel. Tel Avivból Jeruzsálembe jövet egyébként átjöttünk a Palesztin Hatóság területén, egy-egy katonai bódé jelezte a „határt”. 

Örömmel tudatom a nagyérdeművel, hogy izraeli tartózkodásom alatt jóval kevesebb állat meggyilkolásához járulok hozzá. Természetesen kizárólag ideológiai okokból. Ha húsra költeném a pénzem, nem maradna sörre (se), ami nyilvánvalóan sokkal inkább segíti a beilleszkedésem, és a kulturális tapasztalatszerzést, mint a húsevés. 10 deka csomagolt felvágott 20 sékelnél kezdődik, szorozd meg 50-el.

Amúgy ez talán az utolsó hely (biztos nem, a Balkán is ilyen, de Magyarország már nem) ahol a piacnak (shuk) a divaton és némi tápanyag értéken kívül még értelme van. Míg egy adag humusz a boltban 13 sékelnél kezdődik, egy kétszer akkora adag a piacon 6. Egy kisebb doboznyi (20 deka lehet) hatalmas szemű olivabogyó is ennyi. Nem is szólva arról, hogy a piacon 7-10 sékelért árult epret minimum 11 sékelért adják a szupermarketben. A tészta meg 6 sékel, a piacon 10-ért 3 csomaggal adnak ugyanabból. Nem sorolom tovább. Az érdekes az, hogy nem csak az olcsóbb ami „házi” készítésű, hanem minden más is. Ugyanazok a termékek. Rohadt multik.

Azt sem gondoltam eddig, hogy poharat nem a helyi Teszkóban veszek majd, vagy valami hasonló helyen, hanem egy ortodox házaspár kicsike boltjában a Manachne Yehudán (ez a legnagyobb piac itt - főleg kaja, de háztartási dolgok is vannak). 

Szóval, piacozni fogok itt. Még a buszjeggyel együtt is bőven megéri.